Sárvár az ország nyugati felében a Rába folyó mellett, a Gyöngyös patak torkolatának térségében fekszik. Budapesttől 220 km-re, Szombathelytől 30 km-re, az osztrák-magyar határtól 40 km-re helyezkedik el. Lakosainak száma körülbelül16 000 fő.
A városi programokról információt talál Sárvár város hivatalos weboldalán.
2002. december 1-től szeretettel várja kedves vendégeit Sárváron a nemzetközi színvonalú Gyógy- és Wellnessfürdő!
A több évtizedes hagyományokkal rendelkező fürdő megújult formában 55.000 m2 területen, több mint 3.600 m2 vízfelülettel, számos gyógyászati, egészségmegőrző és rekreációs szolgáltatással várja az ide látogatókat.
Érdemes megismerkedni a középkorban épült Nádasdy vár történelmi látnivalóival (és a vár szomszédságában található 10 hektáros Arborétummal. Lehetőség van a városban lovaglásra, teniszezésre (csak nyáron), valamint a parkerdő melletti csónakázó és halastónál horgászni lehet.
Linkajánló
Sárvár története
Sárvár az évszázadok történelmét büszkén vállaló Vas megye második legnagyobb városa. Helyét a Rábán átvezető kereskedelmi út határozta meg. A határ közelsége sokszor kényszerítette őrző-védő szerepre, de szellemi nyitottsága révén európai hagyományokat befogadó és gazdagító település.
Az Árpád-korban királyi birtok volt. Az első említése 1192-ből való Sárvár névvel, de említik a régi okmányok Szigetnek, Sár-Szigetnek, Újszigetnek (Reanesos) is.
A sárvári várat 1424-ben a Kanizsai család szerezte meg Ozorai Pipótól, majd házassága révén a felemelkedő Nádasdy-család kezébe került. Nádasdy Tamás a XVI. században kiemelkedő jelentőségűvé emelte Sárvárt.
Itt élt Dévai Bíró Mátyás a "magyar Luther", Abádi Benedek nyomdász, Sylvester János bibliafordító, aki itt adta ki latin nyelvű magyar nyelvtanát a Grammatica Hungarolatinát 1539-ben, valamint fő művét, a Magyarországon elsőként nyomtatott magyar nyelvű könyvet, az Új Testamentumot 1541-ben.
Sylvester János időmértékes sorai a magyar nyelv diadalát hirdetik. Az Újszövetség-fordítás híressé vált Az magyar népnek címzett ajánlás "Próféták által szólt régen néked az Isten" disztichonjának tiszta ritmussal áradó gondolata ékes bizonyítéka annak, hogy ehhez foghatót a XVIII. sz. végéig nem írtak magyar nyelven.
A városban talált menedéket és itt halt meg a XVI. század legkiválóbb magyar énekmondója Tinódi Sebestyén vándor lantos, aki nemcsak fogadónk, hanem gimnáziumunk névadója is.
A históriás ének műfajának megteremtője, aki elsősorban saját kora török elleni harcait énekelte meg.
Szegedi Kőrös Gáspár jeles orvos és gyógynövényszakértő Kanizsai Orsolya gyógyítójaként dolgozott a várban. Sárváron élt Beythe István prédikátor és fia, Beythe András botanikus. A város peremén lévő kisebb települések a XIX. század második felétől közelebb kerültek a centrumhoz. A város utcái zártan épültek. A ma is meglevő városközpont a Geschrey építő-család keze nyomán alakult ki.
Az 1883-84-es évben itt tanított Gárdonyi Géza a magyar elbeszélő próza egyik kiemelkedő képviselője.
A város polgárosodása a XIX. században indult meg. Több jelentős üzem: téglagyár, sajt-vajüzem, cukorgyár, selyemgyár kezdett működni területén. Kisvárosi jellegét mindvégig megőrizte, mert a földrajzi környezet, a folyók, az ártérből kiemelkedő terület nagysága a város terjeszkedését meghatározta.
Újkori történelmének fontos dátuma a várossá avatásának éve - 1968
"50% OS EXTRA AKCIÓ"
Hozza el rokonát, ismerősét vagy barátját Sárvárra! Felejthetetlen kikapcsolódást kínálunk családias hotelünkben. Próbálják ki új wellness...
Tovább"SZÉP KÁRTYA AKCIÓ!"
Kedves Vendégeink! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. január 01 -től elfogadjuk a SZÉP kártyát! Jelenleg az OTP és az MKB kártyáit tudjuk...
Tovább"WESTERN FARSANG"
üdvözlő ital 2 éj szállás a választott szobatípusban félpanziós ellátás (büféreggeli, menüválasztásos vacsora) Western farsangi bál szombat...
Tovább
